Beköszöntő

Kedves Kolléga, kedves Hallgatónk!

Az ősz sokunknak a kezdések és újrakezdések időszaka. Tudjuk, hogy a tanév eleje nemcsak izgalmat, hanem sok feladatot és nehézséget is hoz – családi, munkahelyi és tanulmányi téren egyaránt. Mégis, itt a PTF-en örömmel készültünk a tanévnyitásra, mert hisszük, hogy minden új félév egy új lehetőség a fejlődésre és az együttműködésre.

Van egy különleges hírünk is: elindult új szociális munka BA képzésünk, amely szívügyünk – hiszen szorosan kapcsolódik a bullying-prevencióhoz. Reméljük, ez a képzés is hozzájárul ahhoz, hogy közösen, egymást erősítve dolgozhassunk a zaklatás visszaszorításáért és a támogató közösségek építéséért.

Az idei tanévben a hírlevélben továbbra is hozunk nektek hasznos anyagokat: inspiráló olvasnivalót, pszichológiai és jogi megközelítéseket, kipróbált óraterveket. Újdonságként idén az értelem és remény kapcsolata is fókuszba kerül, valamint az állatasszisztált terápiák/foglalkozások lehetséges szerepéről is mesélünk – hiszen a bullying megelőzése és kezelése sokszor a kreatív, emberi és szívből jövő megoldásokon múlik.

Legyen ez a tanév mindannyiunknak olyan, ahol nemcsak tudásban, hanem egymás iránti figyelemben és támogatásban is növekedünk!

Szeretettel gondolunk rátok, és reméljük hogy viszitek tovább a tudást az iskolákba, óvodákba... Fontos azt tudnunk, hogy van értelme tenni a dolgunkat, és ha ti használni tudjátok, akkor van miért dolgozni a hírlevéllel. 

❤️    Júlia és Gabriella 

Kedves kollégák, 

Horváth Sándor Domonkos hallgatónkat az államfő "Az összmagyar irodalom és keresztény kulturánk maradandó értékeinek bemutatását szolgáló munkája, valamint négy évtizedes kultúraszervező tevékenysége elismeréseként  a Magyar Arany Érdemkereszt" kitüntetésben részesítette. Gratulálunk Domi! Büszkék vagyunk rád!

Örömmel adunk hírt olyan kezdeményezésről, amikor ti magatok felvállaljátok a bullying  elleni küzdelmet. Domi, aki  a kitüntésen túl átvette nyáron a PTF családkonzulensi diplomáját is, nem csupán a kötelező órai keretben tanulta a bullying kezelésének módszertanát, defelvette szabadon választott tárgyként is. Előző számunkban beszélgettünk arról is, hogy mit tehetnek a könyvtárosok az ügyért. Domi ezt mutatod meg a kezdeményezéseddel. Azt gondolom, hogy országos szinten így tehetünk a legtöbbet, amit te most a saját példáddal megmutatsz. Szeretettel: Júlia

Iskolai zaklatás tematikájú konferencia Győrben, 2025. november 14-én, a Győri Nemzeti Színházban.

A győri székhelyű Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér vármegyei és regionális hatókörű könyvtár, igen jelentős rendezvényszervező, közösségfejlesztő tevékenységgel. Ezen intézmény igazgatójaként szervezem (immár 18 éve) a Győri Könyvszalont, a vidék legnagyobb könyves rendezvényét, három nap alatt 120 rendezvénnyel, könyvbemutatóval. Az első nap, péntek délelőtt az esemény fő helyszínén, a Győri Nemzeti Színházban iskolai zaklatás tematikájú konferenciát szervezünk, pedagógusokat, segítő szakembereket, könyvtárosokat megcélozva. A konferencia elméleti témájú lesz, és a későbbiekben előadássorozattal, workshop-okkal szeretnénk e kérdést a közfigyelem fókuszában tartani, a preventív munkát erősíteni. 

A motiváció itt indult el a főiskolán

A Pünkösdi Teológiai Főiskolán folytatott családkonzulens tanulmányaim során erősödött meg bennem az érzés, hogy a fiatalokat nem szabad magukra hagynunk nehéz helyzeteikben, ahogy a szüleiket, tanáraikat sem. És erre kiváló eszközök léteznek, ezeket tanultuk is a képzésünk során, és elmélyülhettünk bennük szabadon választott kurzus felvételével is. 

Miért fontos személyesen is a bullying prevenció?

Leendő családkonzulensként, családapaként, keresztény emberként egyaránt kötelességemnek, mégpedig örömteli kötelességemnek érzem, hogy azon a területen, ahol dolgozom, a lehetőségeimet ezen segítő misszió szolgálatába állítsam, szervezéssel, edukációval és legfőképpen érző szívvel és lélekkel. 

A bullying prevenció nincs beépülve az iskolák mindennapjaiba

Hazánkban tovább nehezíti a fogalom köztudatbéli tisztázatlanságát, hogy a bullying prevenció nincs beépülve az iskolák mindennapjaiba, az csupán programok és projectek formájában valósul meg (Jármi, 2019), így gyakran még maguk az oktatók sem találkoznak a fogalom pontos jelentésével (Buda, 2015). A hazai tanárképzés ezen hiányosságához talán a leginkább hozzájáruló tényező az, hogy a rendszerváltást követően nem történt jelentős reform a pedagógusképzés terén, az ideológiamentessé tétel mellett (Nahalka, 2022). Tihanyi (2020) tanulmánya rámutat arra, hogy a pedagógusok nagy része még mindig nem sajátítja el képzése során azt a szükséges tudást, amely hatékonyan segíthetné az iskolai zaklatásnak kitett gyermekek iskolai problémáinak kezelésében. Ezen túlmenően aggasztó jelenség, hogy az iskolai zaklatás nem fizikai megnyilvánulásait (például verbális zaklatás, rosszindulatú pletykák terjesztése, online zaklatás stb.) a tanárok többsége sem észleli iskolai zaklatásként (Buda, 2015). 

Hogyan mondjuk magyarul azt, hogy bullying?

A problémát az is jól jelzi, hogy a bullying szónak máig nincs pontos magyar megfelelője. Buda (2015) tanulmányában kifejti, hogy sajnálatos módon a magyar nyelvben még mindig hiányzik egy olyan kifejezés, amely pontosan visszaadná a bullying eredeti jelentését. Ezért a magyar kutatók, akik foglalkoznak a témával, a bullying mellett kénytelenek az "iskolai zaklatás" kifejezést alkalmazni kutatásaikban. Ugyanakkor szigorúan hozzáteszik azt is, hogy a "zaklatás" szó a köztudatban elsősorban a szexuális jellegű zaklatáshoz társul, így sokan automatikusan erre az értelmezésre asszociálnak a szó hallatán (Buda, 2015). 

Gondolkodunk-e együtt a gyerekekkel azon, hogy mit jelent a másik zaklatása?

Komoly problémaként jegyezhető meg az is, hogy a diákok közvetve sem találkoznak sokat az edukációjukon keresztül a bullyinggel foglalkozó anyagokkal. Mihály Orsolya tanulmánya aláhúzza, hogy a diákoknak szánt olvasókönyvekben szereplő történetekben az emberi kapcsolatok zártsága dominál, és ezeknek leginkább csak a családi kapcsolatokban való kimerülése látható. A gyermekek kapcsolataik az iskolai környezetben, például az osztálytársakkal, ritkán szolgálnak témául a történeteknek (Mihály, 2009). Holott a bullying mélyebb megértése különösen fontos lenne a magyar oktatási intézményekben. Gerő és Hajdu (2009) által végzett nagymintás kérdőíves és interjús vizsgálat szerint a magyar tanulók 69,1%-a tapasztalt már verbális zaklatást osztálytársai részéről, míg 47,5%-uk érintett volt megszégyenítésben – mindkét esetben az elkövetők és az áldozatok aránya kb. fele-fele arányban oszlik meg. A kiközösítés sem elhanyagolható jelenség, mivel a tanulók harmadának van tapasztalata ezen a területen (az áldozatok aránya 12,7%), és a fizikai agresszió is problémát jelent, hiszen a diákok bő negyede (26,6%) érintett a gyengébb formákban, míg a durvább változatokban a diákok tizede (9,5%) érintett (Gerő és Hajdu, 2009). Végül, a diákok 4%-a már áldozata volt rablásnak is (Gerő és Hajdu, 2009).

Önvédelem vagy bullying?

Nem mellékesen pedig azért is hangsúlyos a bullying fogalmának iskolai dolgozók és tanulók körében való tisztázása, hogy elkerüljük az olyan diákok bullyinggel való vádlását, akik egy áldozat védelmére kelve vagy önmagukat az erőszakkal szemben – adott esetben szintén erőszakos módon – megvédve tettlegesen reagálnak egy bántalmazási esetre. Ha például egy pedagógus egy hasonló esetben nem próbálja feltárni az erőszakos konfliktus mögött meghúzódó okokat, könnyen elkövetheti az áldozat kettős viktimizációját az önvédelemért kiszabott iskolai büntetéssel (Dóczi-Vámos, 2017).

 A bullying jelentésének megfelelő ismerete tehát egyaránt fontos a valós helyzetet pontosan felmérő kutatások elvégzéséhez, és egy olyan iskolaközösségi attitűd kialakításához, mely segít eredményesen visszaszorítani problémát. Mindehhez igyekezni kell minél több emberrel megismertetni a bullying fogalmát és annak természetét, melyben kiemelt szerepe lehet a különféle nyilvános (napjainkban leginkább online) fórumoknak, és a pszichológusok által tartott felvilágosító beszélgetéseknek. 

  ...Attila, hírlevél olvasóink nevében köszönjük a magyarázatokat! A sorozat ezzel lezárul.

Felhasznált irodalom a teljes sorozathoz:

1. Buda Mariann (2015): Az iskolai zaklatás. Debreceni Egyetemi Kiadó.

2. Dóczi-Vámos Gabriella (2016): Az iskolai erőszak és zaklatás megelőzésére és visszaszorítására irányuló beavatkozási programok metaelemzése. Neveléstudomány 2016/2.

3. Dóczi-Vámos Gabriella (2017): Az iskolai agresszió fogalmi köre – egy lehetséges rendszerezés. Neveléstudomány. 5. évf. 4. sz.

4. Gerő Márton, Hajdu Gábor (2009): Iskolai veszélyek. Budapest: Oktatási Jogok Biztosának Hivatala.

5. Jármi Éva (2019): Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése. In. Educatio 28 (3), pp. 528–540

6. Mihály Orsolya. (2009): Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete. Educatio 18. évf. 4. sz.

7. Nahalka István (2022): Közoktatás-politika 2018–2022. Educatio, 31     (1),      (pp.:14–29)

8. Pintér Ádám, Tóth Judit Nikoletta (2017): A bántalmazott gyermekek – Gyermekjogok és gyermekbántalmazás. Statisztikai Szemle, 95 (8–9).

9. Smorti A., Menesini E., Smith P. K. (2003): Parents' definitions of children's bullying in a five-country comparison. Journal of cross-cultural Psychology 34 (4), 417-432

10. Tihanyi Katalin (2020): Iskolai zaklatás és kirekesztés – Szakemberek tapasztalatai a 2019/2020-as tanévben. Budapest: Háttér Társaság.

11. Vaillancourt D., McDougall P., Hymel S., Krygsman A., Miller J. L., Stiver K., Davis C. (2008): Bullying: Are Researchers and Children/Youth Talking about the Same Thing? International Journal of Behavioral Development 32(6):486-495

A szeretet nem viselkedik bántóan – a szeretet mindent eltűr 

A szeretet himnusza a Biblia egyik legismertebb versei közé tartozik. I.Kor 13,4-7. „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.”

Ez már több, mint sok! – mondhatnánk a szeretettel kapcsolatos „követelményekről”, ami a Korintusiakhoz írott első levélben mutatkozik meg. A címben szereplő megállapítások egyenként is méltók a megvizsgálásra. Mi most a bullying kapcsán tekintünk ezekre a kijelentésekre, mégpedig abból a szempontból, hogy milyen hatással van arra a gyermekre, aki ezzel sűrűn találkozik, akinek számára tekintélyszemélyek (szülő, tanár, lelkész) által követendő és elvárt hozzáállásként van tálalva a szeretetnek ez a magasabb rendű megnyilvánulása.

A szeretet elfogadó

Az első gondolat: „a szeretet nem viselkedik bántóan” még kellőképpen elfogadható is, hiszen egyfajta gátként szerepelhet a bántalmazás megakadályozásában.

A második már több kérdést felvet: „a szeretet mindent eltűr” – mi az a minden? Mi tartozik ebbe a kategóriába? Erre többek között Jézus egyik példája adhat választ – vagy legalábbis vélt egyértelmű feleletet: „Ha arcul ütnek jobb felől, tartsd oda a másik arcodat is.”[Máté 5:39] – Most mellőzzük a szöveg írásmagyarázati vagy kortörténeti magyarázatát, hiszen a gyermek sem hittan órán, sem a családi áhítat alkalmával valószínűleg nem részesül ilyenben, viszont magyarázat hiányában akár úgy is értheti, neki így kell eljárnia: „ha megvernek, nem kell megvédened magadat, a visszaütés pedig még csak meg se forduljon a fejedben! Tűrjél, nézd el neki, és ha újra megtenné, akkor se álljál ellent.” – Valóban erre kell tanítanunk a gyermekeinket? Valóban ez a keresztényi hozzáállás? Hogyan védhetjük meg a gyermekeinket a tévesen értelmezett szelídség következményeitől? Hogyan neveljük az önmagáért való kiállásra, önmaga megvédésére úgy, hogy közben ne tegyük a Biblia szavait hiteltelenné, Jézus szavait kikerülhetővé?

Talán ez a legnehezebb kérdések egyike, amivel szülőként én is találkoztam. Nem mondom, hogy nekünk 100%-osan sikerült megoldanunk, de jó lehet figyelembe vennünk a következő szempontokat. A bántásra nem kell bántással felelnünk, visszavágnunk, de kifejezheti a gyermekünk, hogy ez részéről nem elfogadható, ez neki fáj, ez neki sértő, hogy ő nem szolgált rá a bánásmódra, és az esetleges ellentétek megoldásának van más módja is. Nem szükséges a felnőtteket bevonni rögtön első alkalommal, de ha nem sikerül kettőjüknek elrendezni, és legközelebb is előfordul a gúnyolás, zaklatás, fizikai bántalmazás, akkor meg fogja tenni a felnőttek felé a szükséges lépéseket.

A szeretet nem kerekedik felül a másik személyen

Egy fontos pont még, amit meg kell említenünk: a zaklatók gyakran azzal védekeznek, hogy ez csak tréfa, csak vicc volt, nem kell annyira komolyan venni. Barbara Coloroso könyvében egy igen fontos különbségre hívja fel a figyelmet, ami segít jól kettéválasztani a zaklatást a vicctől, humortól: a tréfán együtt nevetünk, együtt élvezzük a barátság kedélyes oldalát, a zaklatásnál viszont csak az egyik fél nevet, a kapcsolat pedig nem mellérendelt, hanem a zaklató fölötte áll a másik félnek erőben, tekintélyben.

A szeretetben épp az a szép, hogy mellérendelő, nem kerekedik felül a másik személyen, azért nem viselkedik bántóan, és azért tűr el mindent, - mint ahogyan Jézus Krisztus bemutatta az Isten szeretetét számunkra, aki bár fölöttünk áll, mégis mellénk szegődött, az Isten Fia, Emberfiává lett. Az oly gyakran idézett Szeretet Himnusza az Isten szeretetéről (görögül: agapé) beszél, aminek befogadása által tudunk emberként ennek a szeretetnek továbbadói lenni embertársaink felé, partnerként és nem áldozatként.

Felhasznált irodalom:

1. Coloroso, Barbara. Zaklatók, áldozatok, szemlélők. Fordította: J. Füstös Erika. Budapest: Harmat, 2020.

2. Wink, Walter. Jézus az erőszakmentes küzdelemről in. Egyházfórum 2022/4. szám. Fordította: Cserháti Márta

3. A bibliai idézetek a 2014-es revidiált újfordításból származnak

A túlzott engedékenység hatása az iskolai bullyingra

Jelen cikkemben bemutatom, hogy az ún. medúzacsaládnak (Barbara Coloroso könyvében olvasható kifejezés) milyen hatása van a gyermek bullyingban való részvételére. Ezen család esetében túlzottan megengedő szülőkről beszélhetünk. Az ilyen családokban a laissez-faire légkör jellemző, hiszen a szülők nem gyakorolnak kellő kontrollt a gyermekeik felett, amelynek számos negatív hatása van. A szülői kontroll gyenge ezekben a családokban, így a gyermek nem fogja tudni, hogy miként kell viselkedni a családon kívüli közösségekben, mint az iskolában. A medúzacsaládban a szülő-gyermek kapcsolat is gyenge, amely megfelelő erőssége hozzájárulna a probléma megelőzéséhez, illetve megoldásához. Az ilyen családban nevelkedő gyermekek nem tanulják meg a békés konfliktuskezelést, hiányoznak a pozitív szülői minták, amelyek hiánya rosszabb magatartást eredményez az iskolában, ezáltal támadó magatartásformák jellemzik a gyermeket, illetve egyes esetekben csatlakozó beavatkozó magatartást is tanúsíthatnak.

A medúza család 2 típusa

A medúzacsaládok esetében két típusról beszélhetünk. Az egyik típus, amikor a szülők hajlamosak túlzottan beleavatkozni a gyermek életébe, előnyben részesítik azt a problémamegoldást, mikor ő veszi kezébe az irányítást, tehát például a gyermek iskolai konfliktusait ő oldja meg akképp, hogy bemegy az iskolába. Ezzel semmi probléma nem lenne, ha hagyna lehetőséget a gyermekének, hogy megpróbálja megoldani önmaga a konfliktusokat. A másik típus ennek az ellentétje, hiszen ebben az esetben a szülő nem foglalkozik eleget a gyermekével, a problémáit ezáltal kénytelen saját maga megoldani, szülői segítséget pedig nem igazán várhat, mikor szüksége lenne rá. Ennek természetesen nagyon sok tényező állhat a hátterében, amelyek jelenléte nem feltétlenül a szülő hibája. Ezen családtípussal kapcsolatosan megemlítendő hideg és meleg-engedékeny szülői nevelési stílus. Ezekre a túlzott engedékenység jellemző. A közöttük lévő különbség abban nyilvánul meg, hogy a meleg-engedékeny szülők esetében a nem megfelelő, egyhangú kommunikáció okozza a problémát. A szülők túlzott engedékenysége a gyermek agresszív viselkedéséhez is vezethet, hiszen „megengedheti magának”. A hideg-engedékeny szülők esetében a gyermek a túlzott engedékenységet érdektelenségként, elhanyagolásként éli meg. A szabályok hiányában a gyermeki agresszió itt is megjelenik, éppúgy, mint a meleg-engedékeny szülők esetében. Utóbb bemutatott családi légkör nagyban hozzájárul a gyermek deviáns csoportokhoz sodródásához. Ezekben a családokban a szülők engedékenyek, kevés szabályt fogalmaznak meg, és azokat sem tartatják be megfelelően.

Felhasznált irodalom:

1. Coloroso, Barbara. Zaklatók, áldozatok, szemlélők. Fordította: J. Füstös Erika. Budapest: Harmat, 2020.

2. Figula Erika, Margitics Ferenc, Pauwlik Zsuzsa: Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták háttértényezői egy kutatássorozat tükrében 

3. Lantos Katalin: A szülői bánásmód és a családi rituálék összefüggései, valamint hatásuk a serdülők és posztadoleszcensek szorongásra való hajlamára és megküzdési stratégiáira