Kedves Kolléga!

Hírlevelünkben az alábbiakról olvashatsz:

Farkas Júlia: (Be)Köszöntő

Új sorozatokkal jelentkezünk:

Batár Levente: A bullying megelőzése és kezelése

Mausecz Zoé: Az online iskolai zaklatás

Gyakorlati rész: 

Lévai Szilvia munkahelyi előadása 

Programajánló: 

Házasság-nap – Az iskolai bántalmazás – a bántalmazás iskolája

 (Be)Köszöntő

Kedves terepen dolgozó Kolléga, kedves Hallgató!

Köszöntünk szeretettel. Bízunk benne, hogy örömmel kezdődött el az új tanév, és tele vagy tudásvággyal. Bullying-kutatóink ismét megosztják velünk a tudásukat, hogy azt  használhassuk a munkánkban.                                    
Hírlevelünkben két új sorozattal is jelentkezünk: dr. Batár Levente és  Mausecz Zoé a bullyinggal kapcsolatos kutatásukat osztják meg, és nem maradhat el ebből a számból sem egy volt családkonzulens hallgatónk, Lévai Szilvia visszajelzése a bullyingról tanultak gyakorlati alkalmazásáról.                                                                                                         
Ezúttal egy programot is ajánlunk. A PTF-en a Házassággondozó szeminárium témája októberben az iskolai zaklatás, ahol a gyülekezet szerepe is fókuszba kerül.

Maradj velünk a tanév során, tanuljunk együtt!

Júlia és Gabriella

Egy újabb minisorozat indul útjára, természetesen a bullying témakörében. Ez abban tér el az előzőektől, hogy az iskolákban megjelenő bullyinggal foglalkozik. Egy rövid bevezető után a jelenség megelőzésére és a beavatkozás néhány stratégiájára helyeződik a fókusz. Áttekinthetjük, hogy azok a személyek, akik a diákok közvetlen környezetében találhatók, például szülők, pedagógusok, iskolatársak, iskolai pszichológusok, mit tehetnek a bullying elkerülése és kezelése érdekében.

A célközönségbe beletartoznak mind a gyermekvédelemben és az oktatási intézményekben dolgozók, mind a szülők és a fiatalok.
A cikksorozat szerzője 2001-ben a Veszprémi Egyetemen angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár végzettséget, 2010-ben a Pécsi Tudományegyetemen PhD-fokozatot szerzett alkalmazott nyelvészetből.

Kutatásait először a verbális agresszióval kapcsolatban végezte, majd tapasztalta, hogy a zaklatás minden iskolai közösségben jelen van, ezért elkezdte tanulmányozni az agresszió más típusait is. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a témát közbeszéd tárgyává tegye, másrészt hogy segítsen azoknak, akiket zaklatás ér. Kutatási témái a nyelvi agresszió, az iskolai bullying jelensége és megjelenése, a bullying megelőzésének és kezelésének lehetőségei.

Bevezetés 

A bullyingról általában

A sorozat első részét érdemes olyan formába önteni, mintha egy Gyakori Kérdések blokk lenne.

Kezdjünk is neki. Tíz fontos kérdésre adjuk meg a választ.

Mi a bullying?

A National Centre Against Bullying (NCAB) meghatározása szerint a bullying "olyan viselkedésforma, amely ismétlődően és szándékosan bántalmaz egy másik személyt, aki nehezen tudja megvédeni magát".

Mi nem számít bullyingnak?

Nem bullying, ha az interakció barátok közötti civakodás közben történik, ha játékos, ha kedélyes, ha a felek egyenlő jogokkal rendelkeznek, ha nem fog össze több ember egy ellen, ha nem ismétlődő, és ha kérésre abbamarad. 

Mik lehetnek az agresszió lehetséges okai?

Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa szerint a bullying oka bármi lehet, a magatartászavartól kezdve a kitűnő iskolai eredményig, még akár az is, hogy az áldozat szemüveget hord. A kiközösítés lényege, hogy a bántalmazott tanuló valamiben kívülálló és ezáltal veszélyezteti a csoport integritását.

Mik az agresszió típusai?

Sokfajta felosztás létezik. Leggyakrabban ide sorolják a fizikai, a verbális, a kapcsolati és a cyber agressziót. Egy-egy felosztásban megjelenik még például a szexuális és a vizuális agresszió is.

Milyen formában jelenhet meg az agresszió?

Fizikai agresszió formái például: ütés, rúgás, lökés, rángatás, fojtogatás, szorítás.

A verbális agresszió formái lehetnek: szidalmazás, megfélemlítés, lejáratás, megszégyenítés, sértegetés, kritizálás, zaklatás, fenyegetés.

A kapcsolati agresszió formái többek között: beilleszkedési manipuláció, kizárás közösségi tevékenységekből, érzelmi manipulálás, társas kapcsolatok károsítása.

A cyber agresszió lehetséges formái: durva szövegek, képek, üzenetek küldése, mások privát e-maileinek, üzeneteinek, képeinek vagy videóinak továbbítása engedély nélkül, valakinek a jelszavát használni a fiókjához való hozzáféréshez. 

Melyik fajta agresszió a legelterjedtebb?

Iskolai környezetben a verbális agresszió a leggyakoribb, a fizikai, a kapcsolati és a cyber agresszióhoz képest kiemelkedő. Iskolai környezeten kívül pedig a cyber agresszió.

Felfedezhetőek nemekhez kapcsolódó különbségek?

A zaklatás direkt, fizikai formája inkább a fiúkra jellemző, a lány bántalmazók a finomabb, indirekt módszereket alkalmazzák, bár ennek a pszichológiai hatása hasonló a fizikai zaklatás hatásaihoz.

Hogyan ismerjük fel, hogy valakit bántalmaznak?

Gyanús, ha a gyermeken ismeretlen eredetű foltok jelennek meg, ha a gyermek egyszer zárkózottá válik, ha egyre többet van egyedül, ha egyre kevesebb barátja van, ha nehezen alszik el, ha rémálmai vannak, ha szorong, ha romlanak a jegyei, ha nem akar iskolába menni vagy ha nem beszél az osztálytársairól.

Milyen szerepek azonosíthatóak az iskolai zaklatás során?

Általában három fő szerepet határoznak meg: 1) bully / zaklató / bántalmazó, 2) áldozat / célpont / bántalmazott, 3) zaklató-áldozat.

Megnevezik még a néma szemlélőket is, akik hozzájárulnak a bántalmazáshoz azáltal, hogy némán figyelik az eseményeket.

Lehet valamit tenni a bullying ellen?

Nagyon sok mindent lehet és kell is tenni. A sorozat következő öt írása megmutatja a szülőknek, diákoknak, tanároknak a mindennapi agresszió megelőzésének és kezelésének különböző lehetőségeit.

Felhasznált irodalom:

https://www.antibullyingcrusader.com/

https://au.reachout.com/bullying/about-bullying/bullying-vs-teasing

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24317387/

http://www.magyarpedagogia.hu/document/1_Nagy_MP1123.pdf

https://gyermekpszichologus.blog.hu/2011/08/18/bullying_avagy_az_iskolai_bantalmazasrol

http://www.csagyi.hu/hirek/item/1121-felelmetes-uzenetek-ejjel-nappal

https://www.mdpi.com/2075-4698/5/1/109

A deepfake

Avagy miért olyan veszélyes a mesterséges intelligencia a diákok körében?

Az internetes zaklatás – mint ahogy az offline is – minden közösségben jelen van. Különbség közöttük például, hogy az online megvalósuló bántalmazást sokkal nehezebb felfedni. Emellett számos megjelenési formája van, melyek különféle módon képesek kárt tenni az áldozat önértékelésében és méltóságában. A cyberbullying típusainak színes palettája a technika fejlődésével egyre tovább bővül. Ehhez kapcsolódódik a következő cikksorozat, melyben az internetes zaklatás egyik – talán mondhatni legújabb – megjelenési formájával foglalkozik, ami nem más, mint a deepfake felhasználásával megvalósuló bullying. A cikkekben szó lesz magáról a deepfake (mélyhamisítás) jelenségéről, megjelenési formáiról, továbbá a mesterséges intelligencia és az iskolai zaklatás kapcsolatáról.

A technika egyre gyorsabb fejlődése magával hozta a mesterséges intelligencia megjelenését is. Ennek térnyerése, a lakosság számra is hozzáférhetővé válása – éppúgy, mint a social media – rengeteg előnyt jelent, azonban el kell ismernünk, hogy számos hátránya is van. Az egyik ilyen súlyos hátrány az A.I. (Artifical Intelligence) jelenléte és használata a gyerekek körében. A diákok számára segítséget jelenthet a feladatok megoldásánál, azonban az online zaklatás egyik eszközévé is válhat.
A zaklatás ezen formája a mélyhamisítással – deepfake – történik. Fogalmát többféleképpen is meg lehet határozni, például a digitális manipuláció egy olyan fajtája, mikor az előállított kép-és hangfelvételekkel, amelyek tartalma a valóságtól eltérő, valamilyen hatást akarnak elérni, vagy másképpen megfogalmazva „a személy plágiumaként” is definiálható. A zaklatás ezen fajtája szinte minden esetben szexuális jellegűnek számít. Mindez azért különösen veszélyes, mert a mesterséges intelligencia segítségével készített hamis képek nagyon valósághűek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy A.I. által generált fotó nyert egy művészeti vásáron. Ezen túl, készült egy felmérés azzal kapcsolatban, hogy az emberek számára mennyire tűnnek valóságosnak ezek a tartalmak. Az eredmény szerint egy négy másodperces videó a résztvevők 15, míg egy huszonhat másodperces esetében 16 %-a gondolta valósnak a látottakat.
A mélyhamisításnak több megjelenési formája van. Ilyen például az arccsere, mikor egy személy arcát egy másikéra cserélik ki, az attribútum-szerkesztés, ami azt jelenti, hogy az adott személy jellemzőit (például hajszín) változtatják meg. Ezek mellett megnyilvánulhat még az arcok mimikai újrajátszásában is, miszerint arckifejezéseket másolnak át egyik személyről a másikra, illetve megjelenhet teljesen szintetikus anyagként, mikor valódi anyagot használnak fel, de a kép teljes mértékben kitalált személyt jelenít meg.
A közösségi média platformok igyekeznek megelőzni, hogy olyan, az AI által generált képek jelenjenek meg a social media oldalakon, amelyek valószínűleg félrevezetik az embereket, vagy feltüntetik, hogy az adott tartalom mesterséges intelligencia által generált. Ezek az intézkedések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb ember essen áldozatául a zaklatás ezen fajtájának.
A jelenséget már az Európai Unió is szabályozta a Mesterséges Intelligenciáról szóló rendeletben, illetve a Digitális szolgáltatásokról szóló rendeletben. Mindez azért is jelentős, mert több területen is megjelenik a deepfake a zaklatáson kívül. Ilyen például az okirathamisítás, vagy a pénzügyi piacok megzavarása. Magyarországon a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény megfelelő rendelkezései alkalmazhatók a mélyhamisítással elkövetett bűncselekményekre is.

Források:

https://www.theguardian.com/global-development/2023/nov/27/uk-school-pupils-using-ai-create-indecent-sexual-abuse-images-of-other-children

Médiakultúra Magazin II. évfolyam 2. szám https://nmhh.hu/dokumentum/240893/uj_mediakultura_magazin_ii_evf_2_szam_2023_nyar.pdf

https://mediakutato.hu/cikk/2024_01_tavasz/03_deepfake_dezinformacio_jog.pdf

https://www.parlament.hu/documents/d/guest/infojegyzet_2024_20_deepfake_technologia_es_jog

https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2021/690039/EPRS_STU(2021)690039_EN.pdf

Bullying prevenció a Bosch Power Tool Kft-ben

A HR terület nemrég azzal keresett meg, hogy májusban a család hónapja alkalmából tartsak oktatást szülőknek. Amikor elmondtam, hogy családkonzulensnek tanulok és felvettem egy kurzust, ami az iskolai zaklatással és megelőzésével foglalkozik, ezért szívesen tartanék előadást a szülőknek ebben a témában, örömmel fogadták a felajánlásomat.

Az ilyen oktatásokra munkaidőben online kerül sor. A számítógéppel rendelkező kollégák kapnak róla értesítést és jelentkezhetnek az általuk választott tréningre. Az én témámra 2024.05.21-én került sor. Előzetesen hatvan kolléga jelentkezett rá, akik közül 44-en tudtak részt venni.

A családi életciklusok, különböző védőfaktorok témáját követően beszéltem az iskolai zaklatás fogalmáról, résztvevőiről és arról, milyen jelekből következtethet a szülő arra, hogy gyermekét zaklatják az óvodában, iskolában. Előadásommal tudatosítottam a résztvevő szülőkben az iskolai zaklatás elterjedt voltát és kiemeltem a témával kapcsolatos prevenció fontosságát. Az előadáshoz főleg az alábbi szakirodalmat használtam fel: Farkas Júlia, Göntér Mónika & Szabó Gabriella. Megoldásfókusz és értelemkeresés az iskolai zaklatás kezelésében. Gyakorlatközpontú kézikönyv szülőknek, pedagógusoknak és segítőknek. Budapest: PTF, 2023. Pszichoedukáció keretén belül a résztvevők megkapták az előadás anyagát. Az előadás után kaptam visszajelzést a bullying-gal kapcsolatban kollégák részéről.

Hiszem, hogy ha nem kezeljük tabuként a témát, hanem beszélünk róla, minél szélesebb körben információt közlünk róla, akkor elősegíthetjük a probléma megfelelőbb kezelését mind a szülők, mind gyermekeik körében. Továbbá, ha a szülők tudatosan odafigyelnek a megelőzésre, akkor enyhébb lesz az iskolai zaklatás hatása a családokban.

Szilvia

Programajánló: 

Házasság-nap – Az iskolai bántalmazás – a bántalmazás iskolája

A szeminárium a szekunderközösségekre koncentrál, a növekedő gyereket formáló környezetre. Az óvodára, az iskolára, a gyülekezeti gyermek- és ifjúsági munkára. Ehhez szükséges Isten (iskolás) gyermekei és az agresszió, az asszertivitás széles látókörű teológiai, fejlődéspszichológiai és rendszerszemléleti szempontjait megismerni. Majd azon gondolkodunk el, hogy milyen kihívást jelent az óvodai, iskolai bullying a gyülekezetek számára és ők mit tehetnek „házon belül és kívül”.

Esemény dátuma: 2024.10.17. 

Helyszín:Pünkösdi Teológiai Főiskola

Budapest, Gyömrői út 89, 1183